Kulturális élet, művelődés

1. Kórusmozgalom

  
              A Szentmihályi Vegyes Dalkör az Unitárius Kórustalálkozón Szepsiszentgyörgyön

A falu egyik nagy büszkesége a Szentmihályi Vegyes Dalkör, melynek gyökere évszázadokra nyúlik vissza. Írásos emlékek tanúskodnak arról, hogy már 1888-ban létezett négyszólamú férfikar, mely a háborúig működött. Az első világháború idején szünetelt a dalkör tevékenysége, ám a pillanatnyi dermedtségen hamar felülkerekedett az életkedv, és folytatták munkájukat.

1929. december 31-én a Dalkör felújította Működési szabályzatát, megteremtve a lehetőséget a vegyes karrá alakulásra is. A közös éneklés szükségszerűségéről egy 1930-ból származó jegyzőkönyv így vall: "...egy közösség életében mily nélkülözhetetlen tényező egy dalegyesület, amikor a magyar dalnak nemcsak kultúr-, de nemzetfenntartó missziója is van."

Az 1940-es évek második felében Köble István kántortanító vegyes kart szervezett, összefogta az ifjúságot, ünnepélyeket rendezett, melyekkel díjakat is szereztek.

Köble István karvezető katonai szolgálata idején Erdős Mihály unitárius kántor, "országos karnagy" vette át a kórus vezetését. Eredményes munkájának a kommunista diktatúra vetett véget, miután betiltották tevékenységét. Ezután csak férfikar működhetett, mely temetéseken és más egyházi szertartásokon énekelt.

Az 1990-es esztendő a magyar szellemi élet erőteljes újjászületését hozta el. Ekkor alakult meg Vadvirág-koszorú névvel a népi hagyományokat felelevenítő műkedvelő csoport. Ennek magvából az idősebbek bekapcsolódásával alakult meg a vegyes kar. A dalkör 1990 júliusában 58 taggal alakult újra, a közel 120 éves kórusmozgalom folytatójaként olyan idősebb tagokkal, akik 50 évvel ezelőtt is énekeltek az akkori dalárdában.

15 év alatt 157 alkalommal lépett fel a kórus itthon és más helységekben. Erdélyben és Magyarországon sok helyre elvitték az alsófelsőszentmihályiak hírnevét. Kezdettől fogva állandó résztvevői a tordaszentlászlói Szent László napi kórustalálkozónak. 1993-tól a református és unitárius ima-, illetve hiterősítő héten minden este fellépnek. Az ökumenizmus jegyében minden évben virágvasárnap a római katolikus templomban is fellép a kórus. 1994-től tagja az újjáalakult Romániai Magyar Dalosszövetségnek. Beléptek a Seprődi János Kórusszövetségbe is, mely a Kárpát-medence Kórusainak és Zenekarainak Nemzetközi Szakmai Egyesülete. Rajtuk keresztül ismerkedtek meg az erdélyi magyar kórusokkal, és kapcsolatba kerültek határon túli magyar énekkarokkal is.

1998-ban ünnepelték a Szentmihályi Karéneklés 110. évfordulóját, mely alkalommal a Kórusszövetség elnöke Díszoklevelet adományozott a vegyes karnak.

A kórus életében új szakasz kezdődött, amikor a Kórusszövetségen belül kapcsolatba került a Tisza melléki Sárrétudvari Parasztkórussal. Azóta már több alkalommal találkoztak, felléptek egymás rendezvényein. Ennek a kapcsolatnak a kiteljesedéseként 2003-ban a két község polgármestere testvér-települési megállapodást írt alá. A dalkör újraalakulásának 10. esztendejében, 2001. július 21-én megszervezték a népdalfeldolgozásokat éneklő kórusok első találkozóját - az I. Aranyos menti Népdal Kórustalálkozót, amelyen hét énekkar mutatta be műsorát. 2002-2004 között az Aranyosgyéresi Református Vegyeskar megrendezte az Aranyos menti dalosok találkozóját. Kezdeményezésükből hagyomány keletkezett, mely egyre inkább túlmutat az Aranyos mentén éneklők szűk körén.

A kórus minden évben március 15-én megemlékezik az 1848-1849. évi forradalomról és szabadságharcról. 2000-től évente, január 22-én megtartják a Magyar Kultúra Napját.

Mi van a fenti számok és adatok mögött?  Sok-sok munka, fáradság, próba, áldozat, küzdelem és természetesen öröm a sikeres fellépések után. Vannak kórustagok, akik 15 éven keresztül hűségesen jelen voltak a próbákon és fellépéseken. Néhányan eltávoztak már az élők sorából, mások kimaradtak, és vannak, akik időközben kapcsolódtak be a közös éneklésbe.

2. Színjátszás

1990 őszén megalakult egy műkedvelő színjátszó csoport Vadvirág-koszorú néven, Ádám Ilona nyugalmazott tanítónő vezetésével. Az első betanult színdarab a Székely fonó volt 14 férfi és 12 nő szereplésével. Nagy sikere volt, és nem csak Alsófelsőszentmihályon, hanem a környező falvakban is előadták. A következő években más darabok kerültek előadásra, melyekkel megfordultak Mákón és Gyergyószentmiklóson is. 1994-ben egyre többen maradtak ki, míg végül 1995-ben feloszlott a társulat. Tagjai közül többen is bekapcsolódtak a helyi kórusba.

3. Tánccsoport

 Működik a faluban egy magyar gyermek-tánccsoport, mely 2004-ben alakult és a Rügyek nevet viseli. Egy évig Kolozsvárról jöttek néptánc-oktatók, akik 4-14 év közötti gyerekeket tanítottak. 2005-től ifj. Kanyaró Pál és Agh Enikő vették át a tánctanítást. A gyerekek egyre ügyesebben táncolnak, fellépnek a helyi rendezvényeken, de szerepeltek már a testvérfaluban, Sárrétudvariban (Magyarország) is két alkalommal. A tánccsoport egyesületként való bejegyzése folyamatban van.

  Rügyek tánccsoport

4. Egyleti élet: az Alsófelsőszentmihályi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet tevékenységéről

Alsófelsőszentmihályon 2000-től működik ifjúsági egylet, bár tevékenysége egy ideig nem volt rendszeres. Működése 2003 előtt többnyire az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) központi rendezvényein való részvételben merült ki. A jelenlegi formában 2003 szeptemberétől zajlanak a találkozások, azóta két korosztály váltotta már egymást. A fiatalok szombat esténként gyűlnek össze, amikor vallásos, közművelődési, szabadidős vagy szórakoztató jellegű tevékenységeket folytatnak. Rendszeresen részt vesznek az ODFIE színjátszó találkozóin, ahol 2005-ben harmadik helyezést értek el. Az ODFIE versmondó- és népdaléneklő versenyein is képviseltették magukat, az egyletes csapat egy része pedig évente ellátogat az erdélyi unitárius ifjúsági konferenciára is. Az elmúlt években az alsófelsőszentmihályi ifjúsági egylet több alkalommal volt házigazdája egyházköri méretű rendezvénynek.

      Szentmihályi Ifjúsági Egylet