Népviselet

Aranyosszék 1848-ig a Székelyföld egyik különálló közigazgatási egysége, széke volt. Így az aranyosszéki székely öltözet nagyban megegyezett a többi szék viseletével. Az eltérést főként a különböző színjelzések, díszítésmódok jelezték. Az alsófelsőszentmihályiak ruházata megegyezett a többi aranyosszéki falu öltözetével.

A férfiak inge combközépig ért, és a nadrágba betűrve hordták. Bő ujjait kaszáláskor fűszállal kötötték össze. A harisnya ványolt, szürke posztóból készült, oldalt bevarrt posztócsíkkal, melynek eredeti színe kék volt, később feketére változott. A harisnya fölött háromcsatos, tenyérnyi széles bőrövet, gyűszűt is hordtak. A csizma magas sarkú, béleletlen, lágy szárú, fekete szattyán- vagy kordovánbőrből készült. Az ingre szürke harisnyaposztóból készült lájbit vettek, hűvös időben hasonló anyagból készült ujjast. A téli felöltő szintén szürke posztóból készült, térdig érő, derékra szabott condra volt. A fejre nagy karimás fekete kalap, később feltűrt szőrkalap került.

A női öltözetet az egyszerűség és a nemesi, polgári öltözethez való igazodás jellemezte. A rövid derekú ing a férfiing mintájára bevarrott ujjakkal készült. Vasárnap szélesebb csipkéből vagy gyolcsból készült külön gallért tettek föl. Az inghez az alján fekete szegésű kék flanel szoknyát használtak. Erre vették a kötényt, az ingre pedig parkét-, karton- vagy posztólájbit mély kivágással. A lányok lájbija fehér vagy piros színű, az idősebbeké fekete volt. Télen posztóujjast és rojtos nagykeszkenyőt viseltek. Az öltözéket hegyes orrú és magas sarkú piros csizma egészítette ki. A lányok hajukat piros, kék vagy zöld szalaggal két ágba fonva viselték. Az asszonyok a templomba főkötővel mentek, máskor fekete kendőt, télen hárászkendőt kötöttek.