Az Unitárius templom és egyházközség

Az alsófelsőszentmihályi gyülekezet egyike a legrégebbi unitárius közösségeknek. Bizonyíték erre, hogy Dávid Ferenc belső munkatársa, Basilius István Alsófelsőszentmihály első lelkésze volt.

A templom a XVII. század második felében épült. Az 1788. évi feljegyzés már létező épületként említi. A templomkertben levő "háromoldalú fekvő hasáb síremlékkő felirata azt mutatja, hogy az unitárius Henning György Nemes Aranyosszék vice királybírája 1677-ben e kiváltságos helyre, a cinterembe temettetett." Tehát ekkor már állt a kőből épült, stakatúros unitárius templom.

Az 1800-as évek elején a hívek növekvő számára való tekintettel a templom torony felőli részét meghosszabbították. A torony 1816-1819. között épült. A Dr. Pázsint Mihály által 1920-ban írt egyházközségi történetben ez olvasható: A torony falán, az országút felől a következő felirat található: Az egy igaz Isten tiszteletére építetett 1819-dik eszt. Alatta: Megújíttatott 1891. 1904

Az első világháborúig az egyházközségnek három harangja volt.

A nagyharang felirata: Öntetett a két Szentmihályfalvi Unitárius Egyház Költségével 1898 öntötte a budapesti Szivattyú és gépgyár r.t. ezelött Valter Ferenca. Alatta domború nyomatú magyar korona 2385 fr.

A középső harangon: In laude. unvis s. veri et omnipo. Del ac filii eivs iesv christi salva mundi fiericvravit ecclesia unitaria. sz. mihalyfalviensis 1741. E harang állványán: E megújított harangok állása készült 1871-ik évben Dobos József gondnok, Józsa Mihály, Árkosi Miklós egyházfiak alatt.

A kis harangon: A sz.mihályfalvi uni. egyhaz szamara ont. Boros Marton 1871 ontotte Andraschofski Janos  Kolozsvart.

A kis- és nagyharangot az I. világháborúban elvitték. Az akkori unitárius lelkész, Dr. Pázsint Mihály ezt írja: 1916. december 31-én a toronyból levették, s hadi célra elvitték, az anyag kárainak megtérítése mellett. Pár hónappal később az 1864-ben készült orgona 24 cinsípja szintén a háború hasonló áldozata lett.

Az egyházközség 1955-ben, Rostás Dénes lelkészsége idején megvásárolta az abrudbányai unitárius templom nagyharangját 10.000 lejért.

A templom bejárata fölött kőbe vésve ez áll: Megújítatott D. József gondnoksága alatt 1857. Építési anyaga kő és tégla, a torony fehér bádoggal van fedve. A templomhajót 1926-ig zsindely fedte, utána hódfarkú cserép. Nagyobb javítások a következő években történtek: 1857, 1891, 1904, 1926, 1966, 1998.

Az 1926-ban végzett nagyobb javításról az Erdélyi Unitárius Egyház gyűjtőlevéltárában található toronygomb-irat tudósít. Az irat szövege a következő: Tudomásul adatik (...) utókornak hogy alsófelsőszentmihályfalvi uni(...)zközség ezen templomának fedélzete ege(...)ujbol 1926 évi junius és július hónapokban(...) áldozatkészségéből Berekméri György építőmester és Tassotti(...) fogoly kőműves ez ideig zsin(...)dve a templom mind most azonban a kor(...)ményeinek megfelelően hódfarkú cseréppel fedetett meg. Ugyanekkor felté(...) torony bádog fedele is s maga a torony is a (...)orítás alá került Az építkezés idején az egyházközség lelkésze volt Gálfi András, kántortanító Tóth József, gondnoka Árkosi Pál, jegyzője Árkosi László, pénztárnoka ifj. Bajka Domokos (...): Kis Tamás és Pálfi Miklós és harangozója Komáromi András A keblitanács tagja [8 sornyi olvashatatlan név] A templom és a toronyjavítási munkálatok költsége 130000, azaz egyszázharmincezer lej volt, nem számítva a hivek által(...)tt közmunkát. Ez összegből 85 000 lejt az egyház tagjai adtak össze, a hiányzó összeget részben (...)tetett üres belsőtelek ára, részben egy(...)zség pénztára fedezte.

A templombelső egyszerű, a padok piros varrottassal vannak díszítve. A szószékkorona felirata: Dicsőség az egy Istennek. Az egyházközség orgonája egymanuálos, hat regiszteres klasszikus darab. Blahunka Lajos építette 1864-ben. Nagyobb javítások: 1974-ben Szabó Gy. László marosvásárhelyi, 2005-ben Pap Zoltán székelyudvarhelyi orgonaépítő-javító mesterek által.

       Az alsófelsőszentmihályi unitárius lelkészek névsora az Unitárius Egyház Központi Könyvtárában található, melyet Geréb Zsigmond állított össze az 1950-es években.

A tudós Brassai apjáról a következő bejegyzés található az anyakönyvben: 78 esztendőket élt tisztelendő Brassai Sámuel úr, e nemes eklézsiánk érdemes papja, égitűz által üttetvén meg, holt meg április 11-én és temetetett 13-ik ápr. (Boros György: Brassai Sámuel élete 34 l. - vö.: Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára, Egyházközségi monográfiák II/12)

       A lelkészi lakás többször újraépült. A régi iratokból kiderül, hogy két éve volt felújítva a ház, amikor Brassai Sámuelt megütötte a villám 1837-ben. (A paplak mestergerendáján az 1835-ös évszám szerepelt). A jelenlegi épület 1936-ban épült Gálfi András lelkész irányítása alatt.

       A falunak négy temetője van­: kettő az ún. alsó faluban, kettő a felsőben. A felsőfalvi alsó temető az unitárius egyházközségé. A falutól kissé távolabb, a bágyoni határ felé található. Elnevezése a Kriptánál, mivel feljáratánál két kripta maradványai találhatók. Az idősek szerint ezek a II. világháború alkalmával pusztultak el. A távolság és a sáros út miatt ma már ritkán temetkeznek oda.

      Orgona

      Orgona

   Templombelső

      Szószék